- Rising Voices en Español - https://rising.globalvoices.org/es -

Sá tóg men lô men diiste ná El Carrizal lént Facebook

Categorías: Seguridad digital + lenguas

Ilustracion d Sara Yatiní Domínguez Cruz para Rising Voices

Sá m-kéy Maria Alvarez Malvido

Yêts ré m-bró lô “Gestionar la privacidad de Facebook, estrategias de jóvenes zapotecas de El Carrizal Paxtlán” kó m-ké Rodrigo Pérez Ramírez ner kó káb sà. 

Pénta mzín Internet lén yés lé El Carrizal, Paxtlán, yés m-dób lô Laá nér té só men diiste. Lín 2019 góc kúe, m-tía m-sé sá n-dedizh mén lô yíb, lô kûb. Lí ché men sá ké-nap leé men ner lô men. Tá sá xhab Rodrigo Pérez Ramírez, mén kó mké yês ná Facebook ner lô-be El Carrizal.

Rodrigo m-ké lô gó-ló ner nák sá kó lásh lô diiste lô Internet. Sá m-ké Gestión de la privacidad de la red social de Facebook de jóvenes zapotecas de El Carrizal Paxtlán, Oaxaca, lô yêts ha lás sá níes níet sá ré mén bîs lí-chés Facebook.

Sá xhab lô yêts ré, nerta nakín níe men sá nsó mén lô yês, sá lí xhín mén diiste Internet lô Yês Dó ner lô yês gúan, mén Yês Dó lí-ché plo Internet ner röl sá ké-nap

“lént yês gúan ré mén sá kó lí, sá nsó ner sá lí xhab”.  

Sá ré mén kó káb xhín ré, Yés nák kó gwín kó lís, kó nté nsós, kó ndé dizh sá, ré yú nsós. Lént Carrizal nsó 319 mén, 145 sá ngot ner 174 mén mbí. Ré-tá sá mbéz nák sá men diiste (mér dif gaýu) ner xhón gal ner xí ndé dizh diiste ner dizh stíll, penta chop sá tub diiste nde dizh (INEGI, 2020a). 

Sá ré sá yén kó ndé dizh, chop mzá ner chop miú, kó nsó dig gál difva ner chop gal ner yí lín. Sá Rodrigo mné: Ré-tá ör yén nsó lént Carrizal lút lí-ché ner gwí kó nso lô Internet ner lô Facebook, lût ndé dizh sá lént kúe. Ré dáp ör yén lí ché sé yént xhín yál, sé yént xhín lô ngú. Tá díf kó m-bró nák: ré or yén lí-ché WhatsApp ner YouTube, róp kúe líches, difvá líches tís lash sá nde dízh sá ner nwís ner n-shón sá dí.

Níel lút men m-káb rö Rodrigo, kó m-bró lô sá lí ré ör yén sá ké-náp sá lént Internet nér Facebook. Sá ré ör diiste ná lí-chén Facebook tís lás nté dizh lént Carrizal, sá lút lí-chey, nó lí-ché sá-y sá n-wís kó nsó tíd yés. Lént yés tá-tá nde dizh sá lô ní, sé nsé-s sá na-bé, lô ré xhín kó lí ré-tá yés, sé ndé dezh sá diiste né.

Xîs kúe, Rodrigo m-né chop ko díak lént yés, róp kúe lí né-n sá ké náp ör bís ér kó lís sá ná lô-t sá lôs. Kó m-bró nák, lút Internet ták tíen ör, pénta m-sín=a nó kó ná lí lút lô bé ör ní-et sá ké sín=na. Xîs kúe ne, ná m-dób tí lô diiste nó yént yêts kó n-lô níet sá lí-ché men ré yíb ré.

Lút nsó Internet, ner kó nsó ná-pá

Lént Carrizal ner pló yêts ná Yés Dó n-té nsó men ndé dizh diiste, ná nsó-t Internet ner té nsó=y plo napa. Tá gá yént mén kíb yís né Rodrigo, ré tá kúe nsó lént yés dó no lént Carrizal n xhín tí. 

Yíb kó nsó lén Carrizal nák radio (39.19%), yíb lô móon (55.41%), computador (2.7%) ner mén kó ngénú telefono lizna (4.05%). Mén kó ngenú celular pló (55.41%) ner kó ngenu Internet nák 6.76%, sá ré ngenú antena satelital sá.

Sá ré kúe lô sá tír ná-yés yú ner lí-ché ör bís Internet, yád-t lí-chéy sá nté dish sá. Rodrigo né sá, ná díet Internet lô dó yíb, yént fibra óptica, Internet kó nák lô antena, té sá nsóy pló yés gúan ná lô Laa. Pló náp sín Internet tré kó ná men lô bé na lást kúy. Lént yés difta té ták tíen men Internat, tía kís men lô sá n-genú antena ner computador. Ta díf kó lí men nák tí men antena ner kiss men mbé. Plo ör bís díen ná lô yí gap, ko ná ndu nsón ner dap kilometro, tía nsó ner sín Internet kó leé 3G ner 4G.

Kúe lí, mbéz Rodrigo

“tóg lô men nso lén gúan ner tíd lô yés, té lút mí nsó, té lút kó nsó”.

Kúe tá gá mné ré men nde dish Rodrigo

“Ná ndíen Internet thíf lô sá ngenú antena ner ngísna 250 pés (12 USD), sa nsó ngwís sín-ná, nsó gwís ná sín tí, sá pló men ndíen ná, kó ná lí tír -lá nsó señal.

Tá thíf sá né

“Tós náp -ká men Internet, ná mdís 4500 pes (225 USD) nó ngísna 450 mbé (22 USD). Nertá mblí chén ní lô agencia nér röl or mbís mdá gó ló, sá sé gó-ló mbé tás 250 pés sa gás sá.

Sá pló kó lí men sá díen Internet, Internet náp ner na lí sín tá.

Sá ké náp men Carrizal sé lí sín Internet

¿Sá lí ré ör yén ké náp sá sé lí-chés Facebook sá? té nsó lút Internet. Ner tá mblí men xhag sér ré tá ör ná ké náp tá sá, mblí men xhab kúe diak sá yent pá níe men kúan lí men ner yént pá yú men lô Facebook. Sá kó m-bró nák:

“Sá ré ör yén mné kúan día lént Facebook, pló kó kap día lén ní, mné ré men kó lí m-sál lô men sá. Ré ör yen plo ké náp xha sá, ndé dish sá diiste ner nsós lén Carrizal lí plo ké náp sá”.

Sá kúe lí ör yén sá ná ló gúan ta díf men chán sá, túb ör lô vés mdób lo chan sà nér ná m-tób sà lôs. Röl sà né

“né kúan díak lént Facebook ta ré yés, sá lô gúan sá lées ner lôs, sá ná m-tób ná lón, ná lí chén níy plo ner sé díen ní, mkén dif dizh lô tán, lô sà lisná sá”.

Tá díf sà né

“Yént kúan kuín ná lent facebook, kó lín nák ná m-tob lón nó ná tá-án ná ré tá le-én, lút mén m-dob ló chán ná sá, ré sà líz na, röl sà lô vén lé tís ná lô vén ná sà, na ndíen ná sà.

Sá ré mén m-né kó káp díak lént Facebook, ko ná ké náp sà sá, né Rodrigo, ré ör yén ké náp chán ná lént Facebook. Nú ko díak nák sá, ré ör ná ként dízh lô Facebook ner ná tób sà lôs, kó lís nák ngüis kí lí xhán tá men, sà ná ként chán sà, ná lôn kó díak yés o kúan lìs ré wís. Sá ¿Tís ré ör ré né sá ké náp sà, kúan níe men lô Facebook sá? ¿chó níe men kó lís xháb sá? ¿chó lén Internet níe men sá diiste nsó ner nde dizh sá?

Sá Rodrigo lí xhab, sér difta dizh nsó lént Facebook (dizh stíll ner dish inglés) sá lí lút ör ndé dizh diiste lí ché Facebook, ná lít sà Facebook chán sà, ná yés ná ka xál men chán men lént kó ná líot lash ýu men sá. Sá Rodrigo xháb lôs ¿Tís Facebook ndé dizh diiste kó lí sín lúy sá?, röl sá káb lí ché ká sá kó sóg men diiste, tá díf sá né, lí chéy lút, sa tís Facebook ndó diiste nakín tedmen láb men ner ke men diiste, sá lút men lichey né.

Sá nde dizh ná lô Rodrigo, tís n-dob bá lô disste ná lú ¿kuán ko sá nák?,

sá Rodrigo m-káb, sà nák-a sá, lísna n-dún lín xháb sá, ná ké náp tá ná sá. Tés sá ná ká nal, lín xháb, lád ná, lôn ná líat lént ní. Tís pló dízh nde dizh ré kúe, ták pló mén lí chey, lô sá pló men xá ta dish ndedizh sá.

Sá kó ké náp mén lén Internet ner ré pló dizh ndedizh men lô izló té rá wís, ré tá kó ne men nák ko díak lén yés dó ner ré dizh ná rú, sà kó nsó ner yént lén Internet. Kó ná, Rodrigo lash ner tá níe men sá nák yés ner sá lí men kó nsó tía xháb. Nú wí men né sá ter dá men sá ké náp men lén Internen ner kó lô vé men, lent kó nsó ré tá Internet.

Tís lásh men tíe men ner té-dish mén nalí, Rodrigo mtá chop dizh kó ták lí ché men:

Sá ré tá men nsó lent Carrizal nmé sá ké nap sá sé lí chés Facebook ná kín nwí men ¿Kúan ndé -lá men sé tóg mén sá ré ör lí-che Facebook? ¿Kúan díak tís plo dizh diiste ná m-síalta té rö ner lö lén Internet? ¿Chó ták níe men, sé xhab Rodrigo, xhín kó lô sá ndé dizh men sá ták ké nap men lent Internet? 

Pá ndíed dizh

Para conocer más historias e información de las comunidades  participantes, visita la página del proyecto “Seguridad digital + lenguas [3]“.